A vendéglátásról adott ki felmérést az Eventrend Global, amely már 25 éve vezető szereplője a hazai piacnak. A cégcsoport a tavalyi év folyamán végzet kérdőíves kutatást a vendéglátásban dolgozók és a vendégek körében egyaránt. Elsőként a vendéglátásban dolgozókra vonatkozó eredményeket osztották meg „A vendéglátás és a munkavállalás összefüggései” címmel. A tanulmányból többek között az is kiderül, hogy miért is nem találkozunk ugyanazokkal a megszokott pincérekkel az asztalunknál, ha beülünk a kedvenc helyünkre és az is, hogy kik szedik hamarabb a sátorfájukat, ha megélhetésről van szó.
Az Eventrend felmérése szerint a vendéglátásban dolgozók 13 százaléka vándormadár, vagyis kevesebb, mint egy évig tart ki egy-egy vendéglátóhelyen. A válaszadók 17 százaléka viszont az összes eddigi vendéglátós munkahelyén több, mint 5 évig dolgozott. A hűségmutató átlaga alapján a vendéglátásban dolgozók tipikusan majdnem 4 évig tartanak ki egy-egy helyen, de azért részben ez is életkorfüggő. A 30 évnél fiatalabbak körében kisebb a hűség mutató átlaga, mint a 30 évnél idősebbek körében, a 40 évnél idősebbek körében pedig szignifikánsan nagyobb, mint a 30-40 évesek körében.
Az is kiderült, hogy minél magasabb a dolgozó végzettsége, annál hosszabb ideig marad a munkahelyen. Az alacsony szintű vendéglátós képesítéssel rendelkezők hajlamosabbak a vándormadárkodásra, mint a diplomás, illetve szakközépiskolai végzettséggel rendelkezők. Ebben nyilván szerepet játszik az is, hogy a magasabb képesítésűeket jobban megbecsülik a vendéglátóhelyek, mint a képzetleneket és a kevésbé képzetteket.
Meglepően sokan dolgoztak már külföldön is, a megkérdezettek majdnem fele húzott le 1-2 hétnél hosszabb időt a külföldi vendéglátásban, 26 százalékuk többször is és/vagy több helyen is. Ezek a nagyon magas arányok azt jelzik, hogy egyáltalán nem állt le a vendéglátásban dolgozó munkaerő külföldre szivárgása. Ugyanakkor az is kiderült, hogy van visszaút, és nem mindenki ragad kint, azok közül, aki kipróbálta magát külföldi vendéglátóhelyen.
A folyamat ráadásul nem áll le. A megkérdezett dolgozók 15 százaléka épp külföldre menetel előtt áll, nekik már meg is van a helyük, 23 százalékuk pedig aktívan tájékozódik, de menni akar.
És, hogy kik szánják magukat könnyebben a váltásra? A felmérés szerint a férfiak sokkal nagyobb valószínűséggel mennek külföldre, mint a nők, és ebben a nyelvtudás hiánya nem objektív akadály. Aki pedig kimegy, az több munkát is bevállal, mint az, aki itthon marad. Természetesen a külföldi vendéglátóhelyeken se fenékig tejföl az élet a munkavállalók számára. A külföldi munkavállalással kapcsolatban a család hiányát érzik a legtöbben negatívumnak. Attól viszont kevesen félnek, hogy külföldön többet kéne dolgozniuk, mint Magyarországon. Amikor pedig a munkahely keresési szempontokat mérlegelik a vendéglátásban dolgozók, a munkakörülmények jelentősége nagyobb, mint a fizetésé.
De hogy is állnak a magyar vendéglátásban dolgozók a képzettséggel és az idegen nyelvekkel? A felmérésből kiderül, hogy a hazai vendéglátásban dolgozó kérdőívkitöltők 19 százaléka nem rendelkezik semmilyen speciális vendéglátóipari képzettséggel, 68 százalékuk egyféle ilyen végzettséggel rendelkezik, tizedük kétfélével, 3 százalékuk pedig 3 vagy 4 félével is. Mindent egybevetve a vendéglátásban dolgozók 19 százaléka szakképzetlen, 18 százalékuknak OKJ tanfolyam vagy képzés a legmagasabb képesítése, 30 százalékuk szakiskolai végzettségig jutott el, 24 százalékuk szakközépiskolai érettségiig, végül 9 százalékuk vendéglátós diplomát is szerzett.
A vendéglátásban dolgozók mindösszesen csak 16 százaléka tud folyékonyan írni, olvasni és társalogni angolul bármiről, és további 18 százalékuk jelölte azt a válasz lehetőséget, hogy nem beszél angolul. Mindent egybevetve mindössze a válaszadók 8 százaléka nem tud megszólalni egyetlen idegen nyelven sem, miközben 13 százalékuk három vagy több nyelven is tud valamilyen szinten. Egy nyelven (tipikusan angolul) 39 százalék tud megszólalni, két nyelven (tipikusan angolul és németül) pedig 40 százalék.
Az Eventrend Global az 1992-ben létrejött Gála Party Service-ből alakult ki. Az e köré épített vállalat- és menedzsmentcsoport tevékenysége az éttermi vendéglátás, a szállodaipar valamint a rendezvényszervezés területére fókuszál.
Az Eventrend cégcsoport menedzsmentje 2018. elején döntött úgy, hogy ismétlődő piackutatásokkal segíti a hazai vendéglátó-ipar fejlődését. A kutatás-sorozatban kvalitatív és kvantitatív felmérések készültek, illetve készülnek majd a következő években is. Az Eventrend döntése értelmében a kutatások eredményeit minden évben elérhetővé teszik a szakma döntéshozói- és a téma iránt érdeklődő szélesebb közönség számára is.
